A nőnap története

A Nemzetközi Nőnap egy munkásmozgalomból nőtt ki, és mára világszerte ismert nap lett.

A magokat 1908-ban ültették el. Ekkor 15 000 nő vonult fel New Yorkban, rövidebb munkaidőt, jobb fizetést és szavazati jogot követeltek egy 1857-es lázadás mintájára, amit gyári munkások robbantottak ki. Az 1857-es sztrájknál a kivonuló nők emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követeltek. A munkás nők akkori lázadását leverték, az 1908-as tüntetés után egy évvel az Amerikai Szocialista Párt azonban kijelölt egy napot, és az első nemzeti nőnappá nyilvánította.

1909-ben tehát az Egyesült Államokban megtartották az első nemzeti nőnapot, amit február utolsó vasárnapjára, 28-ára tettek.

Nem csak Amerikában, a többi országban is megerősödtek ekkoriban a nők követelései. El akarták érni, hogy szociális-gazdasági jogaikat szélesítsék és a munkában, bérekben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszűnjön.

Ahogy a nemzetközi munkásmozgalom fejlődött, a nők emancipációjának kérdése is egyre inkább előtérbe került. Egyre többen törekedtek arra, hogy az évszázadok óta élő sztereotípia, miszerint a nők helye a konyhában van, végre a múlté legyen. Az 1889. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén Clara Zetkin beszédében kiemelte, hogy a nőknek joga van a munkához, továbbá szorgalmazta az anyák és gyerekek védelmét és azt, hogy a nők részt vehessenek az országos és nemzetközi eseményekben.

Ugyancsak ő volt, aki a  II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson azt javasolta, hogy legyen egy nemzetközi nap a nőknek. 1910-ben Koppenhágában az ott lévő 17 országból érkezett 100 nő egyhangúlag beleegyezett a javaslatba.

Clara nemzetközi nőnapi ötletének akkor nem volt rögzített dátuma.

A dátumot egy 1917-es háborús sztrájk adta meg végül. Ekkor az orosz nők „kenyeret és békét” követeltek Szentpéterváron; négy nappal a sztrájk után a cár kénytelen volt lemondani a trónról, és az ideiglenes kormány megadta a nőknek a szavazati jogot.

A sztrájk március 8-án kezdődött, ez a nap lett a Nemzetközi Nőnap.

A nemzetközi nőnapot először 1911-ben ünnepelték Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. Hivatalossá 1975-ben tették, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete elkezdte ünnepelni a napot.

És hogy mit ünneplünk ekkor?
A Nemzetközi Nőnap a nők társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai eredményeit ünneplő világnap.
Annak ünneplésére szolgál, hogy a nők milyen messzire jutottak a társadalomban, a politikában és a gazdaságban, a nap ugyanakkor felhívja a figyelmet a folyamatos egyenlőtlenségre is.

A nemzetközi Nőnap színei a lila, a zöld és a fehér. A lila az igazságosságot és a méltóságot szimbolizálja. A zöld a reményt, míg a fehér a tisztaságot képviseli.

Hazánkban a nőnapot 1913-ban tartották meg először, bár ekkor még csak röplapokat osztogatott az Országos Nőszervező Bizottság. 1914-ben már az egész országban rendezvényeket szerveztek. Március 8-án 1848-tól ünnepeljük mi is a nőnapot.