Az irodalom két legismertebb krimiírója

A sokunk által ismert és szeretett krimi, mint műfaj Edgar Allen Poe A Morgue-utcai kettős gyilkosság című novellájának megjelenése óta, azaz 1841 óta létezik. A bűnügyi regény vagy krimi az epika népszerű tematikus műfaja, ami bűntények felderítésével, elkövetésük bemutatásával, illetve lélektani indítóokaik vizsgálatával, valamint a bűnözők és a nyomozók világával foglalkozik, elnevezése pedig a latin crimen „bűn” szóból származik. 

A műfaj a 20. század elején vált stabilan népszerűvé, és azóta is töretlen a sikere. Arthur Conan Doyle és Agatha Christie két népszerű író, akiknek könyveit, történeteit mindenki ismeri és szereti, és akiknek alakjai könyvekben és filmekben meghódították az egész világot.

Arthur Conan Doyle
Sir Arthur Ignatius Conan Doyle 1859. május 22 -én született Edinburgh-ban, ír szülők gyermekeként. Kilencévesen beíratták a stonyhursti jezsuita előkészítő iskolába.

Az internátus nehéz éveiben Arthur rájött, hogy tehetsége van a meséléshez. Gyakran elragadtatott fiatalabb diákok vették körül, és hallgatták a csodálatos történeteket, amikkel szórakoztatta őket.

1876 ​​-ban, tizenhét éves korában érettségizett, Arthur Doyle (ahogy nevezték, mielőtt középső nevét a „Conan” -t hozzáadta vezetéknevéhez) meglepően normális fiatalember volt. Veleszületett humorérzékével és sportszerűségével kész volt szembenézni a világgal. Ekkorra elvetette kereszténységét és szabadgondolkodóvá vált.

1876-tól 1881-ig orvostant tanult az Edinburgh-i Egyetemen, 1885-ben doktori címet szerzett. Az oktatás során nagy hatással volt rá professzorának, Dr. Joseph Bellnek a készsége, ahogy megfigyelte a páciensei állapotával kapcsolatos legapróbb részleteket. Ez a viselkedés lett Sherlock Holmes jellemének alapja. Doyle híres nyomozója az író első jelentős alkotásában, A bíborvörös dolgozószoba-ban debütált 1887-ben. Doyle, akit az irodalom már egészen fiatalon is vonzott, már húszéves kora előtt publikált újságokban, ám az írásban komolyabban csak akkor kezdett foglalkozni, mikor nem túl sikeres orvosi praxisát Southsea-be költöztette.

Conan Doyle megalkotta a logikusan gondolkodó, hideg, mindent gondosan kiszámító Holmes -t, a „világ első és egyetlen tanácsadó detektívét”.

1885 augusztusában feleségül vett egy fiatal nőt, Louisa Hawkins -t, az egyik betege szelíd és kedves nővérét, akitől két gyermeke született. Louisa 1906-ban elhunyt, ezután egy évvel feleségül vette Jean Leckie -t, akihez egy ideje már plátói szerelem fűzte, és három gyermekük született.

Doyle-t rendkívül érdekelte a spiritizmus, így jelentkezett a szabadkőművesekhez. A Phoenix nevű páholyba vették fel 1887 januárjában, márciusban pedig már mester lehetett. Itt ismerkedett meg és barátkozott össze dr. James Watsonnal, akinek aztán fontos szerep jutott regényeiben.

1890-ben Doyle szemészeti tanulmányokat folytatott Bécsben, majd egy évvel később Londonba költözött, s mint szemész kezdett praktizálni, ám ez a praxis sem volt sikeres, így még több ideje maradt írni. Ekkor kezdett el rövid novellákat írni, ugyanazokkal a szereplőkkel. 1891 májusában, miközben néhány korai Sherlock Holmes -novellát írt, Conan Doyle -t egy súlyos influenza döntötte le a lábáról, ami néhány napig élet és halál között tartotta. Amikor jobban lett, rájött, milyen ostoba módon próbálta ötvözni az orvosi pályát az irodalmi pályával. Ekkor döntött úgy, hogy felhagy orvosi karrierjével.

Egy évvel később, mindenki könyörgése ellenére, az elképesztően termékeny, de nagyon impulzív szerző úgy döntött, hogy megszabadul Sherlock Holmes -tól. 1893 decemberében, hogy a „fontosabb” dolgokra (történelmi regényeire) koncentrálhasson, a legfőbb ellenségével, Moriarty professzorral együtt el is veszejtette. Az utolsó eset c. regényben a két szereplő a vízesésbe ugrott, ahol nyilvánvalóan a halálukat lelték. A tiltakozó levelek áradatának köszönhetően azonban Doyle egy frappáns megoldással visszahozta hősét A lakatlan ház című novellában, Sherlock Holmes így összesen 56 novellában és négy regényben szerepel (valamint természetesen számtalan, más írók tollából származó történetben is).

1902-ben VII. Edward király lovaggá ütötte Conan Doyle -t a búr háborúban a koronának nyújtott szolgálataiért. A pletykák szerint a király olyan lelkes Sherlock Holmes rajongó volt, hogy felvette a szerző nevét a kitüntetési listájára, hogy új történetek írására ösztönözze.

Doyle-nak élete során több más témájú regénye is született, ám legismertebb hőse Sherlock Holmes maradt.

Agatha Christie
Agatha Christie a világ egyik legkeresettebb szerzője volt, egyszersmind igen titokzatos író. Agatha Mary Clarissa Miller néven született 1890. szeptember 15 -én Torquayban. Három testvér közül a legfiatalabb volt, akit otthon nevelt édesanyja, aki mindig írásra buzdította a lányát. Christie gyerekkorában élvezte a fantáziajátékokat és a karakterek létrehozását. 1897-ben édesapja betegeskedése, valamint a család anyagi helyzetének romlása miatt Dél-Franciaországba költöztek. Itt tanult meg Agatha hallás után rendkívül jól franciául, és itt kezdett el zongorázni tanulni.

1912-ben megismerkedett Archibald Christie ezredessel, a Royal Flying Corps pilótájával, akihez hozzáment feleségül, majd az I. világháború alatt ápolónőként dolgozott, majd, miután levizsgázott, gyógyszerlaboratóriumban kezdett dolgozni.
Ekkor formálódott meg benne a regényírás gondolata, a történetében pedig mérgezéssel követnék el a bűncselekményt, és egy detektív alakja is, aki kideríti az igazságot. Ő lett a híres Hercule Poirot, a zseniális belga nyugalmazott nyomozó.

A regény végül 1920-ban jelent meg, és Christie írni kezdett.

1926 sorsfordító év volt Agatha számára. Megjelent Az Ackroyd-gyilkosság, amivel elindult a világhírnév felé, valamint akkor derült ki az is, hogy férje megcsalja. Mikor férje ezt bevallotta neki, Agatha titokzatos módon eltűnt.

Eltűnése nagy visszhangot kavart, mivel ekkor már sokan nagyra tartották írói munkásságát. Voltak, akik a férjét vádolták gyilkossággal. 11 napig keresték az írónőt, akit végül megtaláltak egy hotelben, ahová álnéven jelentkezett be. Soha nem adott magyarázatot eltűnésére, és 1928-ban el is vált férjétől. Egy elmélet szerint idegösszeroppanást szenvedett, valójában azonban hűtlen férjét akarta bosszantani.

40 évesen újra férjhez ment, második férje a fiatal régész, Max Mallowan volt, akivel 1930-ban házasodtak össze Skóciában. Férjével számos expedícióra elutazott. Esküvője évében megjelent a Gyilkosság a paplakban című regénye, amiben az olvasók megismerkedhettek Miss Jane Marple -lel, aki több könyvének híres nyomozója lett.

Poirot és Marple Christie legismertebb nyomozói, kettőjük tucatnyi regényben és novellában szerepel. Hercule Poirot összesen 33 regényben és 54 novellában szerepelt. Miss Marple alakját Christie olyan nőkről formált meg, mint saját nagymamája és az ő régi barátnői.

Hasonlóan Arthur Conan Doyle-hoz, a ’30-as évek végére Christie is egyre jobban megunta nyomozóját, Poirot-t, de megölni nem akarta. Úgy vélte, hogy egy írónak az a dolga, hogy arról írjon, amit az olvasó szeret. A közönség pedig Poirot-t szerette.
Érdekesség, hogy a két detektív közösen egyetlen regényben sem szerepel.