Sokan vannak, akik vallják, ahhoz, hogy az álmaidat éld, néha csak elég hátra dőlni és élvezni az életet. Ez lenne az igazi Dolce Vita! De még akkor is ott motoszkál bennem a kisördög: biztos, hogy ők közben semmit sem tesznek azért, hogy ez így legyen?!
Az én személyes tapasztalatom az, hogy muszáj minden nap tennem érte, mert csak így vagyok képes egyről a kettőre jutni, építeni valamit, ami most kezd kirajzolódni – ha úgy tetszik egy privát birodalmat -, de tökéletesen tudatában vagyok annak, hogy egy percre se dőlhetek hátra közben. Most nem. Most legalábbis még biztosan nem.
Ebben egyébként nem is olyan könnyű megtalálni az egyensúlyt. Az álmaidat élheted úgy is, hogy szép karrierutad futsz be egy menő vállalatnál, ahol még gyakornokként kezdtél és szépen lassan feljutottál a ranglétrán – na, ugye, hogy kemény meló volt?! – és élheted úgy is, hogy egy látszólag szabadabb életet választasz, de az bizonyos szempontból sokkal megterhelőbb.
Én is utóbbiak táborát erősítem, ráadásul úgy vagyok vállalkozó, hogy se termékem, se szolgáltatásom nincs…bár ilyen értelemben meg is fordíthatom a dolgot, és mondhatom, hogy én magam vagyok a termék, a szolgáltatás pedig az a megvalósítási folyamat, ahogy műsorvezetőként aztán egy adás létrejön általam, ahogy egy rendezvény eljut a vendégekhez, amint egy kapcsolt termék elér a vásárlókhoz (aka influencer), de legfőképpen, ahogy a saját kis műsorom egyik hétről a másikra megtelik tartalommal és értékekkel.
Van ennek a típusú életnek egy szép és egy árnyaltabb oldala is. Az, hogy a magad ura vagy, lehetővé teszi, hogy ténylegesen azt csináld, amit szeretnél. Nincs főnököd, nem mondja meg senki, mi legyen és hogyan, kizárólag neked kell tudnod motiválnod magadat annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet hozd ki magadból. És persze nem utolsó sorban termelékeny is legyél, már ami az anyagiakat jelenti. Mert különben mi másért csinálnád, ha nem azért, hogy megteremtsd a függetlenségedet!
Kép: sasmadár
Nőként ez most sem egyszerűbb semmivel, mint korábban volt, higgyétek el nekem. Önáltatás lenne a részemről, ha azt mondanám minden egy csettintésre ott terem előtted. Ha csak azt az egy apró tényezőt vesszük alapul, hogy anya vagy, akkor egyszerűen magától értetődővé válik minden. Más lesz a prioritás, más a motivációd, másképp kezdesz el működni. De mindig, mindenek előtt Ő van az első helyen – jó eséllyel, mert persze nem mindenkinél így működik.
Viszont térjünk vissza az alapkérdésre: mi van akkor, ha az álmaidat éled? Sokkal többet tolsz bele, rengeteg időt maximalizálsz ki a hatékonyság oltárán, nagyon sok energiát forgatsz vissza a működésedbe és mindezt akkor teszed, amikor úgy érzed MOST van itt az ideje, még MOST kell megcsinálnom, mert holnap lehet, hogy már minden másképp lesz. És a sok-sok ’most’ akár szét is forgácsolhat. Előfordulhat, hogy nem veszed észre, mennyi minden háttérbe szorul ennek oltárán: már nem jársz el sehova hétvégén, nem találkozol a barátaiddal, csak chat-ben ismerkedtek egymással, mert már rég nem tudod hol tart az élete. Nem mész el nyaralni, mert épp egy nagyon fontos tárgyalás van, vagy nyit a tőzsde, esetleg elfelejtesz magadra is minőségi időt szánni, annyira bele vagy simulva a teendőkbe. Még egyszer mondom, nem kell, hogy így legyen.
Hiszen egyúttal, ha az álmodat éled, lehetőséged van magadat figyelmeztetni arra, hogy most kell megállnod, kell egy kis kicsekkolás. Meg mered engedni azt a régen vágyott designer-darab ruhát, mert úgy érzed tényleg megérdemled. El mersz menni egy időre Balira, mert tudod, hogy megdolgoztál érte és lefektetted az alapokat, hogy amikor visszajöttél minden simán menjen tovább. Kereshetsz befektetési lehetőségeket, amik passzív jövedelemként fialnak neked, amikor te magad egy kicsit visszahúzódnál. Vagy, egy idő után akár alkalmazottjaid is lehetnek.
Hjajjj, annyi lehetőség rejlik benne, nem?! Kizárólag rajtunk múlik, hogy értelmezzük a helyzetet. A minap volt egy interjúm, ahol feljött a SZABADSÁG, mint életfilozófia elve. Épp olvasom Edith Eva Eger A döntés című regényét, biztosan sokan ismerik. Abban elhangzik egy ilyen mondat: A szabadság legnagyobb illúziója, hogy nem lesz már benne több remény, elvész a cél. Erre a interjúalanyom viszont azt mondta: a szabadság a döntésem szabadsága. Dönthetek így is, meg úgy is, de a lényeg, hogy lehetőségem van rá.
Szerintem ezt érdemes kvint esszenciaként tovább vinnünk magunkkal.
Ha szeretnétek Tőlünk további teszteket vagy kíváncsiak vagytok a véleményünkre – bármilyen témában –, írjátok meg nekünk a plazamarketing@indotek.hu email címre és mi kipróbáljuk, megválaszoljuk vagy éppen utánajárunk.