Sziasztok!
Nagyon ügyesen próbálom összeszedni a gondolataimat, mert szerintem egy tök jó témáról írok ma nektek, teszem mindezt úgy, hogy a mellettem lévő lakásban teljes renoválás folyik, vagyis a szívverésem is annyira heves, mint az ütve fúró a betonon, de megteszek minden tőlem telhetőt. Remélem sehol nem veszítek fonalat! Ha mégis megtörténne, akkor elnézéseteket kérem! 🙂
Múlt héten meghívást kaptam, hogy vegyek részt egy színtanácsadáson. Azért is örültem neki, mert én eddig igen erőteljesen a biztonságos fekete és szürke vonalán mozogtam, de mostanában elkezdett kinyílni a szemem és észrevettem a színeket is! Meg persze van némi ráció abban, hogy jön a tavasz, ledobjuk végre ezt a ködöt magunkról és minden tekintetben átadjuk magunkat a nap melegének, a virágok nyílásának és természeti szépségeknek. Viszont tény, hogy még így is kicsit bátortalanul mozogtam a színek között: volt, amit egyszerűen nem mertem felvenni, mert nem hittem, hogy jól áll. Vannak színek – pl. a neon rikító vadsága -, amiktől én falnak megyek, de szerintem már nem is az én korosztályomnak való. Aztán vannak, amiket pusztán a városi legendák miatt nem voltam hajlandó magamra ölteni, ilyen például a lila, ami állítólag a kielégületlen nők színe. Hát ki akar ilyen üzenetet hordozni magáról?!?!?!?! 😀
Szóval volt egy kisebb zavar bennem ebben a kérdésben. Fazonokban már elég ügyesen eligazodok, és az elmúlt éveknek köszönhetően Patrinak hála abban is sokat tanultam, hogy mit mivel lehet variálni, hogyan gondolkozzak a különböző stílusok keveredéséről, mi áll jól, mi az, ami elvetendő. De gondolkodásom a színek terén annyira letisztult volt, mint a Góbi sivatag éjjel: feketét feketével, azzal nem lőhetek mellé! Arról nem beszélve, hogy legjobb tudásunk szerint is a fekete slankít, ezt a szándékot sem titkolva én aztán olyan bátran ötvöztem a fekete ruhaneműket, hogy azt egy vérbeli gót stílusú is megirigyelhetné. 😛 Lássuk be, nem volt nehéz dolgom.
A színekkel sokkal ügyesebben kell bánni: nem mindegy ugyanis, hogy megjelenésünket emeli, vagy rombolja az a szín, amit választottunk aznapra. Az egyik legnagyobb tanulság, amire szert tettem – és, ha kicsit is belegondolunk, mennyire igaz: a magyar nők többsége olyan színeket választ az öltözködésében, amiben eltűnik, elhalványul! Főleg azért, mert azt gondoljuk, ha már barna hajunk és barna szemünk van, akkor biztosan az ősz típusba tartozunk, mert hiszen ezek a sárgás, bordós árnyalatok abban az évszakban jelennek meg a leginkább. Így rengetegen hiszik, hogy a barna, az okker sárga, a mustár, a camel, a bézs, jól áll nekik. A kiábrándító tény viszont az, hogy csak nagyon kevés százalékban igaz ez. Ezekre a színekre mondta nekem azt roppant találóan, hogy: “ha betegnek akarsz látszani, ezeket vedd fel.” És tényleg. Ahogy pakolta rám a színeket és emelte le egymás után, azonnal érzékelhetővé vált számomra a különbség. Mondjuk amúgy a barnát én eleve nem szeretem, szerintem öreges, régimódi szín – azért persze van, akiknek jól áll -, emiatt nem is aggódtam annyira. Az kiderült, hogy ösztönösen jó színeket választok, de észre vettem, hogy nüansznyi árnyalatokon is mennyi múlik. Mert imádom a kéket, de nem minden kék áll jól. Tetszik a rózsaszín, de van, amiben szinte eltűnök. Érdekes tapasztalás volt, hogy melyik színnel kelt életre az arcom és melyikkel váltam fakóvá, “betegessé”. Arra is mutatott nekem trükköket Betti, hogy ha valamit mégis szeretnék integrálni a ruhatáramba, mert mondjuk én szeretem, akkor milyen színekkel érdemes kevernem, hogyan tüntessem el, milyen kisebb felületeken használjam és akkor szép, élénk lesz a hatás. Jolly joker mindenki esetében a navy blue – vagyis a tengerész kék, és sokak esetében ilyen a fekete is – yesssss!
A galériában tehát az én jó színeimet látjátok, de betettem egy képet a barnáról is, elrettentő példa gyanánt. 😛
Nem gondoltam volna, hogy ennyi minden múlik a színeken, őszintén mondom. Jó tapasztalás volt, segítő kezet kaptam, ma már ezeknek az információknak a birtokában indulok el vásárolni. Mivel nyilvánvalóvá vált, hogy hideg-tél típus vagyok, így inkább a kékes színeket fogom előtérbe helyezni. Ez pedig színek esetében azt jelenti, hogy meg fogom nézni, melyik hidegebb (kékesebb) piros, zöld, vagy lila. Persze mankónak ott vannak ezek a remek fotók is, :D, amik bár nem a legelőnyösebbek, szabad szemmel is jól látható a különbség. A beteg színeimet pedig inkább el is felejtem, ki akar itt ágyban feküdni, ha szikrázóan üde lehet a mindennapokon?!
Ennek fényében lezavartunk egy szikrázó fotózást, amiben ezúttal a sárga kapott szerepet. A szoknya fazonja miatt favoritom, de ha megnézitek, akkor nem kékes árnyalatú, hanem inkább melegebb. Ezért jött is a bevethető trükk: nem az arcomhoz közel helyeztem el, hanem szoknyában köszön vissza, felül pedig a fekete ocelottal játszottam, ami így megtörte a hatást és lett egy ultra nőies, dögös, de sok tekintetet vonzó összeállítás. Én amondó vagyok, hogy ebben a kérdésben nem érdemes kísérletezni, inkább forduljatok szakmai segítséghez, aki használható, hasznos tanácsokat fog adni, nem mellesleg kideríti, milyen szín áll jól nektek. Nálunk Patri a guru ebben, hiszen stylistként rengeteg emberrel találkozott már, sok tapasztalata van és szinte ránézésre megmondja, kinek mi áll jól. Úgyhogy tőle is bátran kérjetek segítséget, profi szakember!
Puszi,
Anita
CERUZASZOKNYA – RESERVED 8995.-
SELYEM KEVERT BLÚZ – RESERVED 12 995.-
BOKACSIZMA – RESERVED 3995.-
BŐRDZSEKI – SAJÁT