Emlékszem, pár éve, amikor anyukámmal ketten csajos pihenést tartottuk Párizsban, az első dolog volt, ami feltűnt, hogy minden pékség rogyásig tele volt rakva óriási bagettekkel, díszes pékárukkal, hatalmas szendvicsekkel, a kirakat pedig úgy világított, mint a karácsonyi izzósor egy csöpögős amerikai filmben. Minden nap enni akartunk valamit, élvezni az ízek kavalkádját, hogy ne csak a szemünk lakjon jól, hanem mi magunk is! Tudni akartuk, milyen abba a vastagon rakott quiche-be beleharapni, vagy milyen a kakaós csiga ezer arca, mint ahogy az édes-szirupos finomságok láttán se a fogyókúrám jutott eszembe éppen akkor, hanem, hogy végig akarom enni a teljes kínálatot.
Ha most lementek a Corvin mínusz 1-es szintjére, ugyanebben az élményben lehet részetek. Az á’table! nálunk nyitotta meg legújabb boulangerie – pâtisserie-jét, jelentsen ez bármit is (sajnos nem beszélek franciául, de ettől most nagyon fránsziának éreztem magam 😊), mi pedig elmentünk megkóstolni a finomságaikat.
Hát, az biztos, hogy nincs könnyű dolga annak, aki feléjük jár: a pultban szebbnél szebb pékáruk várják az éhezőt, de aki éppen nem az, csak egy kávéra ugrana be, az se fogja tudni megállni, hogy ne egyen legalább egy Bobine framboise-t, egy csábítóan guszta danish tésztás édes péksüteményt, málnás csokoládéval megtöltve, szárított málnával megszórva. Ha olvasva ezeket a sorokat még nem futott össze a nyál a szádban, akkor ajánlom figyelmedbe az alábbi képet, amin ezt a finomságot is fellelheted.
Közben pedig térjünk vissza a hely varázsához. Szóval egy plaza udvarán is ki lehet alakítani egy csipetnyi francia eleganciát, a maga minimalista stílusában, ahova ha az ember betér, akkor nem érdemes csak tíz percet eltölteni itt. Ide meg kell érkezni, el kell foglalni a helyedet, a térdedre kell teríteni a szalvétát és élvezni az ízeket. Én mindig arra vágytam, hogy bárcsak lenne a közelemben egy hangulatos reggeliző hely, ahol el tudom indítani a napomat, ahol ha elmélázok, azt érzem enyém a világ, vagy legalábbis a világ van a tányéromon.
Ugyan megkóstoltam a quiche-t, egyszerűen nem bírtam magammal, annyira csábította a sajttal megszórt Croque Monsieur (ejtsd krok mösziő 😊), ami egyszerre szaftos és ropogós, tartalmas és laktató. Bevallom férfiasan, én ettem meg a nagyját, annyira nem tudtam ellenállni neki, de tudj róla, hogy akár két embernek is elegendő adag. Képzeld el, ahogy a pirított briós két szinten van sonkával, besamellel, ementálival, salátával pakolva, tehát roskadásig, ami folyik ki a szád szélén, a nyelveden érzed a fanyar ízharmóniát, a sajt erejét, ami körbe jár a szádban…hmmmm….én átéltem ezt az ízélményt, azt mondom a holnap reggeledet kezd te is a Corvin plaza -1. szintjén.