Nagy felháborodást váltott ki az a közel 70 éves balotaszállási nő, aki különös kegyetlenséggel büntette meg kutyáját, ami végül az eb halálához vezetett. Több, mint 170 ezer aláírás gyűlt össze egy online petíción, ami az asszony megfelelő büntetését követeli. Az ügyről azóta több információ nem derült ki, a következményekről, az eljárásról semmit sem tudni. Maga a szenzáció megvolt, folynak tovább a megszokott hétköznapok….csakhogy: NE TEGYÜNK ÚGY, mintha ez NORMÁLIS LENNE! Ne felejtsük el, hogy itt olyan események történtek, ami a büntetés kiszabásán túl gondolkodásra is késztet minket.
A kutya az ember legjobb barátja, tartja a mondás…sajnos az utóbbi hetek -minden normális lélekkel élő embert elborzasztó -, történése újfent megmutatta nekünk, hogy nem mindenhol van így! Ez a nagy port kavart esemény csak a jéghegy csúcsa, sajnos azt hiszem, hogy valójában fogalmunk sincs igazán arról, hogy emberek hogyan képesek bánni egy nekik kiszolgáltatott élőlénnyel.
Hiába hangosak az állatvédők, ha egyszer nem megy át az üzenet.. Azt gondolom ez gyerekkorban dől el, mit kap az ember a szüleitől, milyen útmutatást az élet tiszteletét illetően. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindenkinek szeretnie kellene az állatokat- bár egy ideális világban miért is ne tennénk-, hanem annyit, hogy egy állatot megkínozni semmilyen körülmények között sem elfogadható!!!
Egy kutyát, amelyikről köztudott, hogy hűséges, és az utolsó percig bízik a gazdájában…
Sokan vagyunk, sokfélék, és ezért sokféle állattartás is létezik. Nálunk például a kutya teljes jogú családtag, a család gyerek tagjai számára is természetes, hogy nem bántjuk az állatokat, sőt továbbmegyek, ha módunkban áll segíteni, azt kérdés nélkül megtesszük. Anyukám nagy kutyamentő, ez nálunk nem is lehetne másképp. Sokan ölebet tartanak, akik nélkül szinte egy tapodtat sem mozdulnak, szinte gyerekként funkcionál. Mindenki másképp éli meg az életet a kutyával. Szíve joga.
Sajnos azt látom, és előre elnézést kérek mindenkitől, akit ez az általánosítás sért, de vidéken még mindig más a kutya szerepe. Nem egyszer látni a mai napig, rövid láncra kötött kutyát, akinek jó esetben egy 2 méteres madzag az élettere, amíg él….
Vannak kinti kutyák és szobakutyák, ezzel nincs is semmi baj. A baj ott kezdődik, hogy olyanok is tartanak állatot, akik tárgyként, haszonállatként kezelik őket. Pedig a kutya ugyanúgy érez, fázik, szomjas, joga van az élethez, és vágyik a szeretre. Számomra érthetetlen, miért nehéz ezt felfogni. Ha nem tudom megadni egy nekem kiszolgáltatott állatnak a megfelelő ellátást, törődést, akkor nem tartok állatot. Ez azért nem akadémiai szint. Sajnos azt hiszem a probléma sokkal mélyebben gyökerezik. Bennt, ott legbelül. Épelméjű, egészséges lelkületű emberek nem azon élik ki magukat, hogy megkínoznak egy kutyát, ha idegesek nem az állaton verik le azt, csak azért mert ő van ott, bele lehet rúgni, az a legegyszerűbb… Persze a ma mindent átitató, agresszív kommunikációnak a hatása olyan szintekre is eljut, hogy talán fel sem fogjuk mekkora károkat okoz. Ha agresszívak vagyunk egymással, akár a közlekedésben, nézeteltérésekben, ez lesz alap, a normális, a kutyák miért úsznák meg ennek a torzulásnak a kovetkezmenyeit? Ezért gondolom, hogy minden mindennel összefügg…
Nem tudom mi kellene hozzá, hogy ebben is eljöjjön a változás a fejekben, talán az iskolában kéne tanítani…Mindenestre én ebben a kérdésben drasztikus vagyok, ennek a nőnek titulált egyednek, aki a kutyáját láncra verve húzta végig a kocsijához kötve, egy igazságos világban meg kellene kapnia a méltó büntetését, hogy eszébe se jusson többet mégcsak hasonló sem, nem pedig elintézni egy x ezer forintos pénzbírsággal. Az ilyen tetteknek kell, hogy legyen következményük!Gyerekek nem nőhetnek fel úgy, hogy közömbössé váljanak, azt lássak, hogy ezt is meg lehet tenni egy ártatlan élőlénnyel!
Természetesen a magam részéről a petíciót már régen aláírtam, erre buzdítok mindenkit, illetve, hogy szánjunk rá néhány percet, és szálljunk magunkba, gondolkozzunk. Épp elég rossz fele tart a világ sok tekintetben, ez olyan dolog, amit mi is megtehetünk a saját mikrokornyezetünkben, terjesszük hát az “ igét”. Ha olyat látunk, hogy valaki nem megfelelően bánik egy állattal, lépjünk közbe, ne fordítsuk el a fejünket, mert a közöny az, ami igazán megöli a lelket.
Neked meg kutyus, aki áldozatául estél ennek a végtelenül aljas, gonosz tettnek, kívánom, hogy megtaláld a nyugalmat, és boldogan futkározz egy égi mezőn. Bocsáss meg nekünk, hogy a közönyünknek is szerepe van abban, hogy ez veled megtörténhetett.
Patri
