Manapság az egészség fogalma jóval komolyabb értelmet nyert, mint azt valaha gondoltuk. Testben, lélekben és szellemileg is fontos, hogy fittek legyünk, főleg egy olyan időszakban, amikor az egyik legfontosabb kincsünk az egészségünk lett. Amellett, hogy odafigyelünk az étkezésre, képezzük magunkat a fitmind elvei alapján, a rendszeres testmozgás is szerves része ennek a tudatos életnek. Új rovatunkon belül ezúttal Rátonyi Márk személyi edzővel készítettünk intrjút, aki beavat minket a szakmai rejtelmeibe, miközben megismerhetjük egy inspiráló hozzáállás titkait – edző és edzettje oldaláról is.
Majdhogynem az egyik legdivatosabb szakma manapság személyi edzőnek lenni, de azért ez sem való mindenkinek. Milyen tulajdonsággal, illetve attitűddel kell rendelkeznie egy személyi edzőnek?
Valóban divatszakma lett, de kevés edző van, aki fent tud maradni. Ugyanis a munkamorál, ami számomra a legfontosabb, hogy ’mi a vendégért vagyunk, és nem fordítva’, ezzel kapcsolatban sok-sok edzőpalánta tévhitben van. Önmagában az, hogy valaki ki van gyúrva, nem elég, sokkal összetettebb. Ha vendégkört akarsz építeni, akkor nagyon fontos az edzői hozzáállás. Ilyen többek között az, hogy ne telefonozzál munka közben – nagyon nagy divat, többször látom-, fontos, hogy interaktív legyen az edzés, kommunikálj végig. Mutasd be a gyakorlatot, ne csak szóban mondd el, vedd a fáradtságot, hogy részese legyél a saját edzésednek. Ezekre egyre ritkábban látok példát a termekben. Nyilván egy másik kérdés, hogy ha az elején jól megtanítod az alapokat, akkor tudsz építkezni, nem szükséges minden alkalommal megmutatni. De a hozzáállás ettől még nem változhat. Hiszen a kliens azért, hogy itt legyen, előbb eljön a munkahelyéről, otthon hagyja a gyerekeket, az életéből szakít erre időt, hovatovább fizet a szolgáltatásért, ezért neked is minden tőled telhetőt meg kell tenni érte.
Te miért ezt a hivatást választottad magadnak?
Én korábban élsportoló voltam, de már ezt megelőzően is a mozgás örömét és szeretetét szívtam magamba, hiszen édesapám is edző volt, olimpikonokat nevelt ki, nagypapám világcsúcsot futott, tehát mi abszolút sportdinasztia vagyunk apukám ágán, ezt a mentalitást szívtam magamba, kérdés sem volt, hogy ezen a területen fogok én is elhelyezkedni. Édesapám nagyon jó nevelő volt, a szegénynegyedekből szedte össze a jómozgású fiúkat, akikben látott fantáziát, és felkészítette őket. Én ugyanígy vagyok a hozzám érkező kliensekkel, felmérem a képességeiket, a testi adottságaikat, és az egész a fantázián múlik, hogy mit látok benne, mit tudok kihozni belőle. Az első alkalommal megbeszéljük, hogy neki mi a célja, én elmondom, hogy ezt hogyan, milyen úton lehet elérni, és ha kölcsönös a szimpátia, akkor elkezdünk együtt dolgozni. Nekem a fő területem a fogyasztás, nagyon sok vendég érkezik hozzám súlyproblémákkal, akiknek sikerült megváltoztatnom az életét, és ez engem is büszkeséggel tölt el.
Megoszlik a vélemény arról, hogy egy személyi edzőnek milyen végzettséggel, papírral kell rendelkeznie a hozzáértéséről. Vannak, akik ragaszkodnak hozzá, hogy csak a TF-en tanuló lehet igazi szakértő és jó pedagógus, emellett viszont számos felnőttképzés indított már instruktor tanfolyamot, ami ontja ki magából a végzett edzőket. Te hogyan látott, van különbség, fontos egy edző kiválasztásánál, megítélésénél a végzettsége?
Persze jó a papír és valóban, annál alaposabb képzésen nem fogsz részt venni, mint a TF, de én azt gondolom, hogy egy OKJ-s képzéssel is, ha megvan a megfelelő elszántság és szorgalom, meg persze a tapasztalati évek, akkor lehet valaki ugyanolyan jó, ha nem jobb személyi edző, mint egy felsőoktatásban végzett. Mindkét esetben fontos, hogy folyamatosan képezd magad, fejlődj, tanfolyamokra járj, érdemes belekóstolni a gyógytornába is. Mivel nagyon sérülékeny sportág a testépítés, fitnesz, ezért jó azt tudni, hogy a különböző testi adottságok, adott esetben panaszok (gerincfájdalom, derék- és ízületi fájdalmak) hogyan befolyásolják az egyes egyénre szabott edzéseket.
Oké, mondjuk, hogy elvégeztem és szeretnék ezzel foglalkozni. Hogyan kezdjem, mik az ezzel járó nehézségek, avagy könnyű része, mert lehet, hogy azt mondod, nem nehéz belevágni.
Ez is sokrétegű, akárcsak a munka maga. Ahhoz, hogy valahol személyi edző lehess, először is vállalkozóvá kell válnod. Felkeresel pár szimpatikus termet, ahol szeretnél órákat adni. Neked is lesznek szempontjaid, mondjuk, hogy mekkora legyen a terem, milyen felszereltséggel bírjon, hol helyezkedik el, stb, és persze feléd is lesznek elvárások, rögtön az elején például az, hogy hány vendéged van. Ez nem mindig megoldott, akadhat belőle nehézség, de mondjuk, hogy jó fej a vezetőség és elkezdtek együttműködni. Edzőként havi szinten teremleadót kell fizetned, vagyis egy meghatározott összeget le kell tenni az asztalra, hogy az adott helyen tarthassunk órákat, használjuk a felszerelést, igénybe vehessük a konditerem eszközeit. Tehát nagyon fontos, hogy jó és stabil vendégkört tudj kiépíteni, ehhez pedig elengedhetetlen egy bizonyos fokú önmarketing, hiszen magadat kell értékesítened. A kliens a személyiségedet veszi meg.
Az elején beszéltünk már a hozzáállásról, de akkor térjünk ki a személyiségre is. Milyen egy jó edző?
Szerintem a legfontosabb az önfegyelem. Emberekkel foglalkozunk, az egyik legintimebb kapcsolat. Hiszen heti háromszor-négyszer találkozol egy emberrel, aki rád bízza magát. A legjobb barátjával nem találkozik annyit, mint veled, tehát valamilyen értelemben a barátjává is kell válnod. Ez viszont nem léphet át egy bizonyos határt, nem lehetsz tolakodó, személyeskedő. Edzőként sokat kell tolerálni. A késéseket, a lemondásokat, az elalvásokat, az egyéni hétköznapi csip-csup dolgokat, nyűgöket. Szerintem ez egy elég kemény szakma, nem mindenki alkalmas rá. Ha jó akarsz lenni benne, akkor egy rendkívül komplex dologra kell felkészülnöd. Egyszerre kell türelmesnek és motiválónak lenni, kreatívnak és hitelesnek, de az is kell, hogy legyen tekintélyed az edzettjeid körében.
Hogyan válasszon magának valaki edzőt?
Pusztán csak egy weboldalról senki nem fogja tudni kiválasztani a számára megfelelő embert. Ahogy mondtam: személyiséget „veszel”. Én a leginkább azt javaslom, hogy mindenki menjen le legalább egyszer-kétszer abba a terembe, ahova járni szeretne, és ott nézzen körbe. Figyelje az edzőket, ki hogyan dolgozik, milyen az ember. Engem a vendégeim 60%-a így keresett fel, látták, hogyan dolgozom és annak nyomán döntöttek. A másik része ajánlások során került hozzám, hiszen ez is egy meghatározó szempont, hogy mennyire elégedettek az ügyfelek, hogyan viszik a híredet tovább.
Én például nem készítek fel senkit fitnesz versenyre, az nem tartozik a profilomba. Olyanokkal tudok és jó együtt dolgozni, akiknek megvan a személyes motivációjuk, van bennük elszántság, én pedig hozzá tudom tenni a szakértelmemet. Ilyen a táplálkozás, a kardio edzések, a súlyzós edzések, a különböző műfajok, mint a TRX, a kettlebell kombinációja. Én szívesen segítek, ha kérdés van, terelgetem az úton, ha szükség van rá, de a feladatokat a kliensnek kell elvégeznie. Viccesen még azt is szoktam mondani, hogy „ha kinyitnád a hűtőt, nyugodtan, sőt hívjál föl!”, mert a közös munkának az is része, hogy figyelek a vendégeim szükségleteire.
Mi van akkor, ha olyan emberrel kell együtt dolgozni, akiről kiderül, hogy nem szimpatikus? Ez ugye mindkét érintett részéről felmerülhet, nemcsak egyoldalú.
Hát elsődlegesen edzői oldalról tudom megközelíteni a kérdést. Nekem volt egy elvem, amikor ezt az egészet elkezdtem, mégpedig, hogy vendégnek nem mondunk nemet, mindenkinek joga van a segítséghez. Persze ki könnyebb, ki nehezebb eset, de az a helyzet, hogy ahogy idősödöm, rájöttem, vannak emberek, akiknek egyszerűen nem lehet segíteni. Vagy csak én nem tudtam, mert nem passzolt a személyiségünk. De ezt is el kellett fogadnom, ezt volt amúgy a legnehezebb, hiszen egy alapelvemmel megy szembe, de ugyanúgy én is tanulok. Nem feltétlenül kudarcnak élem meg, de azért csalódás, hogyne volna az. Fordított helyzetben is csak ugyanezt tudom elképzelni, hogy ha a vendég nem érzi azt, hogy jó helyen van, meg lenne becsülve, akkor tudni kell nemet mondani és máshoz fordulni segítségért, ez nem lehet ciki.
Van különbség női- és férfi vendégkör között?
Nálam mindenki megfordul, de ez se feltétlenül van mindenkinél így. Sőt nekem is kellett egy kis idő, hogy a nőkkel ugyanolyan keményen tudjak bánni, mint a férfiakkal. Utóbbit könnyebb volt ostoroznom, amikor kicsit lazsált, a nőknél eleinte finomkodtam. De rájöttem, hogy ez nem vezet sehová, hiszen az eredményen meg fog látszani, ha nincsenek elvárásaim velük szemben, márpedig nekik is van velem szemben, leginkább az, hogy jól nézzenek ki és legyen látszata a közös munkának. Az persze egyértelmű, hogy másképp kell edzeni egy nőt, mint egy férfit. A nők sokkal nagyobb figyelmet igényelnek, és akkor érzik magukat biztonságban, ha figyelsz rájuk és úriember vagy a jelenlétükben. Gyakran a nők gátlásosabbak, szégyenlősebbek, és mivel ráadásul van egyfajta intimitás is a dologban, mint például, ha korrigálni kell egy gyakorlatot, akkor meg kell igazítani a csípőjét, hozzá kell érni a derekához, és ez sokaknak zavarba ejtő lehet, míg nekem az a dolgom, hogy egy ilyen mozdulat véletlenül se legyen félreérthető vagy kellemetlen, azonban muszáj, hogy célravezető legyen. Mindezt nyilván megfelelően le kell kommunikálni. Aztán arról is muszáj szót ejteni, hogy a nők teste eleve másképp működik, mint egy férfié, hiszen a menstruációs ciklus is befolyásolja a hangulatát, a testét, van-e fájdalma, érzékenyebb esetleg, és ezeket is mind-mind figyelembe kell venni. Férfiaknál viszont az egót kell jobban elnyomni, a nők gyakran fegyelmezettebbek.
Zárjuk azzal ezt a beszélgetést, hogy te kiknek ajánlanád a fitneszt, mint mozgásformát, mi ennek a kvint esszenciája?
Meglátásom szerint ez a mozgásforma mindenkinek való, úgy is mondhatnám, hogy az átlagembernek való, akinek nincsen olyan motivációja, hogy versenyre szeretne menni, egyszerűen egy egészségtudatosabb életre vágyik. Tökéletes stresszoldásra, a szürke hétköznapokból való kiszakadásra, benne van a mozgás szabadsága, illetve a közösségi élmény is.
