Crop top – de tényleg mindenkinek?

jún 14, 2021 | Fashion, Blog

Lassan talán az időjárás is elhiteti velünk, hogy nyár van, bár még mindig makacsul tartja magát az öreglány és állítja, hogy itt bizony a természet az úr: még június közepe felé is igen hektikus, gyakran egészen kiszámíthatatlan, hogy aznap éppen mi vár ránk.

Ez némiképp az öltözködésünket is megnehezíti, szinte nincs nap, amikor ne lenne érdemes abban előre gondolkozni, hogy rétegesen vegyük magunkra a ruhadarabokat, hogy aztán az idő kénye-kedve szerint tudjuk variálni épp mutatunk-e magunkból valamit, vagy beburkolózunk.

Egyebek mellett ezért is esett a választásunk a crop topra. Ez a rövid állású felső önmagában is megér egy misét és oldalakon át lehetne elemezni, hogy éppen kinek és miért áll jó, hogyan és milyen összeállításban érdemes hordani, de a mai nagyon píszí (aka peace) világban az ember már-már azt is félve kockáztatja meg, hogy lehet-e egyáltalán az ízlést formálni, uram bocsá’ egy kicsit szakmai szempontok alapján terelgetni. Mert, ha azt mondom, hogy alacsonyak ne, akkor őket bántom meg, ha azt merném állítani, hogy teltebbek is csínján bánjanak vele, akkor biztos, hogy őket haragítanám magamra, ha azt, hogy inkább hagyjuk meg a fiataloknak, akkor azok buknának ki rám, akik még negyven felett is ilyenben akarnak rohangálni, konzerválva magukat az – általuk vágyott – örök fiatalságnak. Szóval az van, hogy ma már nem egyszerű egy szimpla crop topról beszélni sem.

Ezért inkább olyan irányból közelítjük meg a témát, hogy tippeket adunk, hogyan lehet a trendi darabot egy mindenki által komfortosnak ítélt stílusban beépíteni az öltözködésünkbe.

A crop top egyik leglátványosabb ívű felfutása a ’80-as, ’90-es évekre tehető, amikor a Spice Girls, az All Saints-es lányok és még sokan azokban az időkben elárasztották a videóklipek, koncertek és poszterek világát ezzel a falatnyi kis ruhaneművel, dögös pózokba vágva magukat a képeken. Aztán egy időre háttérbe szorult, előkerültek az oversize, bő darabok, már nem volt annyira szexi magunkat mutogatni, most pedig újra korát éli az önkifejezés ebbéli formája. Bár ma már tényleg hétről hétre változik a divat. Nehéz abban is egyezségre jutni, hogy mi a crop top és mi az egyszerű, mindenki által ismert mezei top…. Hiszen ha névlegesen megkülönböztetjük, akkor csak kell lennie valaminek, ami látványban is különbözőséget mutat!

Igazán divattörténeti leírást nem találtam erre. Így csak a saját észjárásom mentén próbálok képbe hozni a minket olvasókat. A korábbról ismert top egy csak a mell vonalát takaró felsőrész, kb. az, amit a fitness ruháknál is ismerünk, alul gumis (nem kötelező érvényűen), feszes, spagetti pántos, vagy atléta fazonú. Ez a kicsit idejét múlt, háttérbe, de legalábbis tényleg elsősorban az edzőtermekbe húzódott fazon. A crop top ehhez képest már egy sokkal trendibb, kifejezetten az aktuális divatirányzatoknak megfelelő felsőrész, ami lehet akár bő, akár szűk, hosszát tekintve pedig a has falát, vagy éppen csak a köldök vonalát látni hagyó darab, amit gyakran már nemcsak a laza, farmeres viselettel láthatunk hordani, hanem kifejezetten elegáns, akár vörös szőnyeges megjelenések során is. Előnyt élveznek a magasított derekú nadrággal vett párosítások, ahogy az A-vonalú szoknyát és a ceruza szoknyát is tökéletesen hozzáillőként viselhetjük vele. Nagyon menőnek számít, ha alsó-felsőt egy mintával párosítunk, és zakóval, vagy bőrdzsekivel még egy kicsit árnyalhatjuk is a stílust, ha nem akarunk annyira kitárulkozóak lenni.

Annyit azért mégis meg merek kockáztatni, hogy tényleg egy bizonyos korosztályig érdemes ezt a darabot viselni, én már 36 évesen se érzem benne magam annyira komfin. Ezért is adunk tippet azoknak ezzel a trükkös megoldással, akik hozzám hasonlóan bár tetszik nekik, szeretnék is hordani, de nem bármi áron, hogy egy színben eltérő, szűk felsővel hogyan érdemes rétegezni és kicsit megbolondítani vele a szettet. Szerintem ennél a darabnál kifejezetten érvényét nyeri a mondás, hogy ízlésről lehet vitatkozni, stílusról nem…hogy ez mit is jelentsen igazán, azt pedig az olvasóra bízom tovább gondolni.