TERET ADUNK

Húsvéti szokások és jelképek a világban

Ha azt mondjuk húsvét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a piros tojás, a csokinyuszi, amit sok kisgyerek a kertben keresgél, a finom reggeli sonka, a barkaágak, a kisbárány és a locsolás. Ám ahány ház, annyi szokás – ami nálunk természetes, az más országokban nem az.

A locsolkodás szokása sok országban egyáltalán nem ismert. Az olaszok például húsvétkor (festett) tojást ajándékoznak egymásnak, ami az újjáéledés, a termékenység és az érkező tavasz szimbóluma, a görögök pedig mindannyian templomba mennek, ahonnan égő gyertyával távoznak, mert a fény szerencsét hoz.

Vajon a többi országban mik a szokások, hagyományok, és mik a húsvét hagyományos jelképei?

Angliában a húsvét, akárcsak nálunk, a legnagyobb keresztény ünnep, amit igen színesen ünnepelnek. Jellemzőek a vidám, színes felvonulások, kirakodóvásárok, de nincs húsvét tojáskeresés vagy tojásgurítás nélkül sem.

A húsvéti tojásvadászat során a kicsik a házban, kertben elrejtett tojások, csokinyulak után kutatnak. A vadászat sokszor versennyé növi ki magát, amiben a szomszéd gyerekek is részt vesznek. A legtöbb csokit megtaláló kisebb jutalmat is kap.

Soha nem marad el a tojásgurító verseny sem. Rendszerint húsvét hétfőn rendezik, ilyenkor az emberek kimennek egy közeli dombra és színesre festett tojásokat gurítanak le. A győztes az, akinek először ér célba vagy legmesszebb töretlenül a tojása.

A tojás itt is, mint sok más vallásban egyetemes szimbólum, és az új életet, az újjászületést és a termékenységet jelképezi.

A franciáknál is nagy ünnep a húsvét. Az ajándékozásban a harangoknak jut szerep, a húsvéti tojásokat ugyanis náluk nem a nyuszi hozza, hanem kipotyognak a harangból.

Fontos esemény a hauxi tojássütés. Haux város főterén emberek ezrei gyűlnek össze húsvét hétfőn, hogy egy hatalmas omletttel ünnepeljék a húsvétot. Több tucat szakács több mint 5000 tojást, 50 kg hagymát és fokhagymát, valamint 4 kg sót és borsot használ fel ehhez az omletthez. A rendezvényhez mindenki csatlakozhat és ehet valamit ebédre. 

A legenda szerint Napóleon Dél-Franciaországon utazott a hadseregével, amikor először kóstolt meg egy neki készített omlettet egy Bessières melletti fogadóban. Annyira élvezte, hogy másnap egy óriásit készíttetett csapatai számára, így kezdődött a hagyomány.

Svédországban és Finnországban a húsvét előtti csütörtökön a kislányok boszorkánynak öltöznek, és házról házra járnak. Az arcuk vörös, és tollal díszített fűzfavesszőt is visznek magukkal. Csokitojásért jó kívánságokat mondanak.

A hagyomány abból a legendából ered, hogy a svéd boszorkányok húsvét előtt Blakullába mentek bulizni az Ördöggel. Hogy megakadályozzák a boszorkányok visszatérését, a svédek nagy máglyákat égetnek húsvét vasárnapján. Ezt Finnországban is skandináv hagyományként ünneplik.

Természetesen nem csak Európában ünnep a húsvét. A brit tengerentúli terület, Bermuda húsvéti hagyománya például a sárkányeregetés. A felemelkedő sárkányok Krisztus felemelkedését szimbolizálják. Nagypénteken az égbolt gyönyörű formák, színek és hangok kavalkádjává változik, ahogy a sárkányok felrepülnek. A hagyomány akkor kezdődött, amikor a brit hadsereg egyik helyi tanára megpróbálta megmagyarázni Krisztus mennybemenetelét, ezért készített egy hagyományosan kereszt alakú sárkányt, hogy megmutassa a mennybemenetelt.

Egy másik hagyomány Bermudán a tőkehalas sütemény és a forró keresztes zsemle. Ezek nélkül sincsen húsvét.

Az Egyesült Államokban az elnök húsvét hétfőn tartja az éves húsvéti tojásgörgetést a Fehér Ház gyepén. A hagyomány vélhetően 1878-ig nyúlik vissza, ilyenkor a gyerekek színes főtt tojást görgetnek egy nagy kanállal, de van hagyományos tojásvadászat is. Természetesen náluk is megtalálható a húsvéti nyúl és a tojásfa is.

A húsvéti nyúlról érdemes tudni, hogy a kereszténység legfontosabb ünnepének kiemelkedő szimbóluma, annak ellenére, hogy a Biblia nem tesz említést hosszú fülű, rövid farkú lényről, aki feldíszített tojásokat visz a jól nevelt gyerekeknek húsvét vasárnapján. A pontos eredet nem tisztázott ( egyes források szerint a húsvéti nyúl a német protestánsok találmánya), de a nyulak, amelyekről ismert, hogy termékeny nemzők, a termékenység és az új élet ősi szimbólumai. 

Ausztráliában húsvéti nyúl helyett a bilby, egy erszényes nyúl a húsvéti állatka. Polinéziában nagyszombaton megáldják a kagylókat, így kedveskednek a tengeri szellemeknek, mert hiszik, hogy az emberek a halál után ott támadnak fel. Húsvét szombatján a brazilok mini karnevált tartanak, a nagyböjt végének ünnepeként. Ilyenkor nagy csokoládé tojásokat adnak ajándékba.

Sok szép húsvéti szokás és szimbólum van, amelyek fontosak számunkra, de a legfontosabb, hogy ha a húsvétra gondolunk – akár vallásosak vagyunk, akár nem –, a család, a családi hagyományok és összetartozás mindig eszünkbe jutnak. Akár színes húsvéti tojásokkal díszítjük otthonunkat, akár kosarakat teszünk ki a húsvéti nyuszinak, vagy kisbárányt simogatunk, a húsvét fontos.

Ünnepeljétek egymással, ünnepeljétek velünk!